8+1 tipp, amelyekkel milliókat spórolhatsz a lakásvásárláson
Fellendült a lakáspiac és a friss adatok szerint ennek a hatása egyértelműen érződik a lakáshitelek piacán is. A hitelfelvétel azonban komoly pénzügyi döntés, amely előtt számos tényezőt kell figyelembe vennünk, átgondolnunk. Egy jól megválasztott konstrukcióval ugyanis súlyos százezreket, de akár több millió forintot is megspórolhatunk. Itt vannak a Pénzcentrum tippjei a legjobb választáshoz.
A legfrissebb adatok szerint továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a lakáshitelek. Az új lakáshitelek kihelyezésében 34 százalékos volt a bővülés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a bankok csaknem 36,6 milliárd forintnyi lakáshitelt szerződést kötöttek az év második hónapjában.
Az MNB adatai szerint az új lakáshitelek átlagos THM-e februárban 5,29 százalékon állt.
Hogyan csökkenthetjük a hitelünk költségeit?
- 1. Alaposan nézzük körül
A magyarok többsége általában ahhoz a bankhoz megy hitelajánlatért, amelyiknek a legközelebb van a fiókja a lakhelyéhez. A lakáshitelek esetében azonban legalább 8-10 millió forintos hitelről beszélhetünk, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy ezt melyik pénzintézetnél vesszük fel. Egy jó konstrukcióval, kedvezményekkel és akciókkal akár több millió forintot is megspórolhatunk.
Ne bankot válasszunk tehát, hanem a termék alapján döntsük el, hol vesszük fel a kölcsönt.
- 2. Hasonlítsuk össze
Még mielőtt ellátogatnánk a bankfiókba, tájékozódjunk az interneten. Nézzük meg a bankok oldalán lévő kalkulátorokat, vagy használjunk egy gyűjtő oldalt a kalkuláláshoz. Itt pár főparaméter megadása után egy felületen hasonlíthatjuk össze a bankok hitelajánlatait. Ráadásul lehetőségünk van akár azonnal elindítani a hitelkérelmünket, de időpontot is foglalhatunk egy közeli kirendeltségen.
- 3. Vigyük a számlánkat is
A legtöbb pénzintézetnél jelentős kamatkedvezményeket kaphatunk, ha a kölcsön mellett az folyószámlánkat is az adott banknál vezetjük. Akad olyan pénzintézet is, amelyik a náluk vezetett számlán lévő pénz után kamatkedvezményt ad, és ezt később előtörlesztésként számolja fel, amellyel így csökkenthetjük a futamidőt és persze a visszafizetendő összeget is.
- 4. Kezdjünk megtakarításba
Még további kedvezményeket kaphatunk a pénzintézetektől, ha a fizetésünk mellett a megtakarítási termékinket is átvisszük a hitelt nyújtó bankhoz. Az egyik pénzintézetnél például, ha rendszeres megtakarítást indítunk és még a vésztartalékainkat is rábízzuk a bankra, akkor akár 2 százalék körüli THM-et is elérhetünk.
- 5. Menjünk biztosra
A hitel mellé azonban egyébként sem jön rosszul, ha van megtakarításunk is. Így később, ha annyira megugrana a hitel törlesztőrészlete, hogy gondot okozna annak a kifizetése, akkor felhalmozott tartalékainkból előtörleszthetjük hitelünket, amivel csökkenteni tudjuk az törlesztőrészletünket. Ha pedig erre nincsen szükségünk, akkor persze a futamidőből is lefaraghatunk, vagy a megspórolt összeget később a már megvásárolt lakás felújítására, szépítésre, végleges befejezésére fordíthatjuk.
- 6. Milyen megtakarítási terméket válasszunk?
Abban az estben, ha tudjuk, hogy a megtakarításunkat lakáscélra szeretnénk fordítani, akkor a legjobb választás a lakás-takarék-pénztár (LTP) indítása lehet. Ezt felhasználhatjuk ugyanis a lakáshitel előtörlesztésre és lakásfelújítására is. Ráadásul ennek a terméknek a nagy előnye, hogy a befizetett összegeink után 30 százalékos állami támogatást kapunk, így a 4 éves futamidő mellett garantált, fix 10 százalék feletti hozamot érhetünk el, abban az esetben, ha mindig időben befizetjük a megtakarításunkat.
- 7. Van már lakásbiztosításunk?
Másik tipikus kamatkedvezményre jogosító termék a lakásbiztosítás, amivel általában a közvetlenül biztosítást is nyújtó bankok esetében részesülhetünk kedvezményben. Ráadásul ezzel a legrosszabb forgatókönyvet is elkerülhetjük, hiszen egy nagyobb káresemény estén nem csak otthon, hanem hitelfedezet nélkül is maradhatunk. Ez ellen azonban megfelelő védelmet nyújthat egy lakásbiztosítás.
- 8. Az életbiztosítást se felejtsük el
A családfenntartójának mindenképpen érdemes életbiztosítást kötnie. Hiszen a családfő elhalálozása, vagy súlyos betegsége esetén könnyen előfordulhat, hogy a kieső jövedelem miatt a hátrahagyott családtagok elveszítik az otthonukat. Az életbiztosítással ezt megelőzhetjük, hiszen tartós betegség vagy halál esetén a család ebből ki tudja fizetni a hitelt.
- +1. Kössünk hitelfedezeti biztosítást
A hitelfedezeti biztosítás egy olyan pénzügyi szolgáltatás, amely kisegíthet minket a szorult helyzetekben, amikor nehézséget okozna a hitel visszafizetése vagy a törlesztőrészletek időben való megfizetése. Legtöbbször néhány ezer forint fejében, a hitel törlesztőrészletével közösen kell a díjat megfizetnünk. Ezt a biztosítást annál a banknál kell keresnünk, ahol magát a hitelt vesszük fel. De azért is megérheti hitelfedezeti biztosítást kötnünk, mert van olyan bank, ahol mellé kamatkedvezményt is kaphatunk.
Forrás: penzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
- Életbiztosítás
Mi a helyzet a biztosításokkal a hitelmoratórium ideje alatt? - itt az MNB állásfoglalása
Az MNB szerint a hitelmoratórium alatt is fizetni kell a hitelhez kapcsolódó biztosításokat. A Magyar Nemzeti Bank a Bankmonitor.hu-hoz küldött állásfoglalása szerint a hitelmoratórium kizárólag a hitelekre – pl. lakáshitel, személyi kölcsön, Babaváró hitel, áruhitel, hitelkártya, lízing – vonatkozik, így nem terjed ki a hitelhez kapcsolódó biztosítási szerződésekre. Ezért a hitelfedezeti biztosítások díját a hitelmoratórium alatt is tovább kell fizetni, máskülönben a biztosító felmondhatja a szerződést.
A Bankmonitor.hu szakértői azt tapasztalják, hogy a bankok különbözőképpen kezelik a hitelfedezeti biztosítás díjfizetését a hitelmoratórium ideje alatt. Van bank, amely szerint a fizetési halasztás ideje alatt is fizetni kell a biztosítás havi díját, míg másnál erre is vonatkozik a moratórium, miközben a biztosítás továbbra is él.
Mi szerepel a kormányrendeletben?
Erre nézve a moratóriumról szóló kormányrendeletben az olvasható, hogy „A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.” A kérdés ez alapján az, hogy a hitelfedezeti biztosítás vajon a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségnek minősül-e?
Mit mond az MNB?
Az Magyar Nemzeti Bank hozzánk érkező állásfoglalása szerint a 47/2020. Kormányrendelet alapján a hitelmoratórium a hitelszerződésekre terjed ki, azaz a – hitelhez kapcsolódó – biztosítási szerződések alapján fizetendő kötelezettségekre nem vonatkozik. Tehát függetlenül attól, hogy a biztosítási szerződés alapján fizetendő összeget a hitelező szedi be (jellemzően csoportos hitelfedezeti biztosításnál), vagy a fogyasztó önállóan fizeti (pl. egyéni hitelfedezeti biztosítás) a moratórium alatt is szükséges megfizetni.
Az egyes biztosítási események a moratórium időszaka alatt is bekövetkezhetnek, így például a haláleseti kockázati biztosítási díjat már csak azért is indokolt és szükséges fizetni, mert a biztosítási szolgáltatás a teljes tőketartozásra kiterjed, az pedig attól függetlenül fennáll, hogy ténylegesen – a moratóriumra figyelemmel – történik-e törlesztés vagy sem. A biztosításoknál a továbbiakban is érvényes, hogy díjnemfizetés esetén a biztosító felmondhatja a szerződést.
Éppen ezért a Bankmonitor.hu szerint nagyon fontos, hogy az adósok a hitelmoratórium során is rendezzék a biztosítási díjaikat, és csak abban az esetben függesszék fel annak fizetését, ha a biztosítójuktól ezzel kapcsolatban kifejezetten azt a tájékoztatást kapták, hogy a szüneteltetés alatt is él a biztosítási szolgáltatásuk.
Mire jó a hitelfedezeti biztosítás?
A hitelfedezeti biztosítás lényege, hogy a biztosítótársaság részben vagy egészben kifizeti a hitelfelvevő terheit, amennyiben ő a hitel futamideje alatt elveszítené a munkáját vagy a keresőképességét, esetleg maradandó egészségkárosodást szenvedne, esetleg meghal. A haláleseti és egészségkárosodási térítés azt jelenti, hogy a biztosító az adós teljes fennálló tartozását rendezi a bank felé, míg átmeneti nehézségek (munkanélküliség, keresőképtelenség) esetén a havi törlesztőrészletek ideiglenes átvállalása történik.
forrás: profitline.hu
Most különösen fontos, hogy erre figyeljen az otthonában
A koronavírus miatti veszélyhelyzet bevezetése óta szinte mindenki lényegesen több időt tölt otthonában. A balesetek 50 százaléka azonban a biztonságosnak gondolt háztartásokban történik – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A balesetbiztosítások megkötése nem igényel személyes jelenlétet.
Bár az emberek többsége - gyermek és felnőtt egyaránt - otthon érzi magát a legnagyobb biztonságban, a biztosítók statisztikái évről évre arról tanúskodnak, hogy a balesetbiztosítási térítéseknek a felét otthoni balesetekre fizetik ki. A háztartási balesetek többsége esésből, zuhanásból adódik, de jelentős részarány képviselnek az égésből, vágásból, szúrásból származó sérülések is. A halálesetek alakulása is beszédes: míg közlekedési balesetben tavaly 530 személy vesztette életét, addig otthonukban három-négyszer annyian, több mint 1700-an szenvedtek végzetes balesetet.
Az otthon eltöltött idő megnövekedése növeli a háztartási balesetek kockázatát is. A családoktól különös figyelmet igényelnek a bezártság miatt a szokásosnál is aktívabb gyermekek, valamint az ilyenkor sorra kerülő nagytakarítások, kisebb-nagyobb átalakítások során fellépő problémák is. A balesetbiztosításon azért sem érdemes spórolni, mert az igen kedvező díjszinten megköthető: egy négytagú család már havi 5-6 ezer forintért is akár tízmilliós térítési fedezetet szerezhet. Ehhez az önkéntes vagy kényszerű karantén szabályait sem kell felrúgni: a balesetbiztosításokat számos alkuszcég távtanácsadás útján is meg tudja kötni ügyfeleinek.
Milyen a megfelelő balesetbiztosítás?
"Balesetbiztosítást igen eltérő térítési limitekkel lehet kötni. A megfelelő védelem alsó határának azt tekinthetjük, ha a haláleseti és a rokkantsági térítés szintje legalább 10 millió forint - magyarázza Sebestyén András, a FBAMSZ elnökségi tagja. A térítések köre is igen eltérő lehet az egyes konstrukcióknál. Előfordul, hogy csupán a hagyományos értelemben vett sérülésekre fizet a biztosító, másutt például speciális sportsérülések is szerepelnek a fedezeti körben. Fontos elem a kapcsolódó kórházi térítés, és életbevágó szempont is lehet, hogy a biztosítás keresőképtelenség esetén fizet-e egyösszegű térítést: ennek megfelelő mértéke a nettó fizetés minimum egy-másfél havi összege.
Bár számos gépjármű- lakás- vagy bankkártyabiztosítás kiegészítő elemként tartalmaz balesetbiztosítást, ezek többsége csak minimális, névleges térítést nyújt. Meglétük mellett is érdemes önálló balesetbiztosítást kötni, mivel baleset esetén a különféle balesetbiztosítások térítései összeadódnak.
A gyerekeknek is kell kiegészítő védelem
Általános Gyermek- és Ifjúsági Balesetbiztosítás néven az állam minden 18 év alatti gyermeknek ingyenesen biztosít balesetbiztosítást. Ez azonban igen alapszintű szolgáltatás, miközben a baleseti halálra, illetve a balesetből fakadó maradandó egészségkárosodásra is csupán 200, illetve 300 ezer forintot térít, egy csonttörés esetén mindössze 3000 forint a kifizetett összeg. A magasabb térítési limiteket csakúgy, mint a nem maradandó hatású balesetekre vagy a kapcsolódó kórházi költségekre vonatkozó fedezeteket csakis további kiegészítő balesetbiztosítás megkötésével lehet elérni.
2018-ban Magyarországon 650 ezer önálló balesetbiztosítást tartottak számon. A további kockázati biztosításokba épített kiegészítő baleseti védelmi elemeket, valamint a munkáltatók által megkötött csoportos biztosításokat is figyelembe véve ma Magyarországon összeségében a lakosság mintegy 15 százaléka rendelkezhet valamilyen mértékű balesetbiztosítási védelemmel.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja az elérhető balesetbiztosításokat, és meg is kötheti az Önnek megfelelőt, online, lakása elhagyása nélkül! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Koronavírus esetén is segítséget nyújthat a biztosítás
Élet-, baleset, vagy egészségbiztosítás, esetleg lakás-, vagy utasbiztosítás? A biztosítások járvány idején is hozzájárulnak a pénzügyi biztonság megteremtéséhez. Ugyanakkor igaz az is, hogy jó néhány konstrukció esetében kizáró ok egy világjárvány. Mivel a biztosítási feltételek között nem könnyű eligazodni, az Aegon összegyűjtötte, hogy mely biztosításai nyújtanak segítséget koronavírus járvány idején egy esetleges fertőzés esetén.
A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan számos esemény adódhat, amelynél felmerülhet a biztosítási térítés, illetve a járványtól függetlenül is történhetnek káresemények, amelyekre a meglévő biztosítások fizetnek. Az, hogy egy élő biztosítás nyújt-e fedezetet, vagy éppen kizárja a káresemények közül a vírussal kapcsolatos eseteket, arról mindig az adott szerződés részletes feltételei adnak iránymutatást. Általánosságban azonban érdemes tudni egy-két lehetőséget, illetve kizáró okot.
Az utasbiztosítások esetében, amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által „utazásra nem javasolt térségek” között, az utasbiztosítás nem fizet. Amennyiben ugyanakkor valaki már elutazott és az úticélját az ott tartózkodása alatt nyilvánítják utazásra nem javasolt területté, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.
Ha koronavírus miatt karanténba kerül valaki külföldön, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, viszont akkor igen, ha sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas vagy más, a szabályzatban nevesített esemény történik. Amennyiben egy korábban megvásárolt utasbiztosítást az ügyfél nem vesz igénybe, mert nem utazik el, a szerződés kockázatba lépése előtt a díjat a biztosító visszatéríti. Útlemondás biztosítás esetén lemondási ok lehet a koronavírusos megbetegedés.
A lakásbiztosításokhoz kapcsolódó kiegészítők is nyújthatnak segítséget, például kórházi napi térítést, illetve a kiegészítő személybiztosítás, a kockázati életbiztosítás, illetve a kegyeleti biztosítás sem tartalmaz kizárást járványokra vonatkozóan. Szintén a szerződési feltételek alapján térít a biztosító az egyéni életbiztosításoknál, itt ugyanis az Aegon nem alkalmaz kizárást járványokra.
Az élet-, baleset- és egészségbiztosítások kiegészítői szintén nyújthatnak anyagi segítséget. Ilyen kiegészítő lehet a keresőképtelenségre, a kórházi napi térítésre és a női kórházi napi térítésre szóló kiegészítő biztosítás. Mi a helyzet akkor, ha a biztosított nem beteg, „csak” otthon kell maradnia a járványügyi intézkedések miatt?
Ebben az esetben nem valósul meg biztosítási esemény, különösen akkor, ha a biztosított dolgozik is otthonról és fizetést is kap. A keresőképtelenség esetére szóló napi térítést nyújtó biztosítás abban az esetben fizet, ha a biztosított a munkáját saját betegsége vagy balesete miatt - orvosi szempontból indokoltan - nem tudja ellátni, vagy aki a jogszabályok alapján betegszabadságot, vagy táppénzt vehet igénybe.
Minden hazai és nemzetközi ajánlás kiemeli a megelőzés fontosságát a koronavírus járvány terjedésének megfékezésében, amely nem csak általános ajánlás, de ebben az esetben kármegelőzési jelentősége is van. Az alapvető higiéniás szabályok betartása, a más emberekkel való érintkezés minimalizálása (lehetőleg otthon maradással) és a „social distancing” azaz társadalmi távolságtartás a biztosítottak elemi érdeke.
forrás: profitline.hu
CLB TIPP: Oldalunkon a nap 24 órájában összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait, és meg is kötheti a kiválasztottam kényelmesen, otthonról. Kalkulátorok >>
Rekord magas összegű kárenyhítő juttatást kapnak a termelők
A Magyar Államkincstár március 31-ig mintegy 14 milliárd forint kárenyhítő juttatást fog kifizetni annak a 6855 károsult termelőnek, akik a 2019-es kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek el – közölte az Agrárminisztérium (AM).
A szaktárca közleményében ismertette: a gazdálkodóknak a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 16 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 300 ezer hektárra.
A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (86 965 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (32 314 hektár) és Csongrád (31 185 hektár) megyében jelentettek be károkat.
Országosan a legnagyobb területen aszálykárra (160 465 hektár) történt kárbejelentés. Ennek megfelelően a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 49 százalékát (6,87 milliárd forint) aszálykárra, míg tavaszi fagykárra a teljes összeg 21,5 százalékát (3 milliárd forint) fizették ki.
Az Agrárminisztérium által létrehozott agrár-kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetik a kedvezőtlen időjárási kockázatok hatásait – hangsúlyozta az AM.
Hozzátették: örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, így a 2019-es kárenyhítési évre a kifizetésben részesülő károsultak közül már 1854 termelő kötött megfelelő biztosítást, akik így a kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultságot szereztek. Az öngondoskodás további növelésére is van még lehetőség, hiszen a kifizetésben érintett 5001 termelő még mindig nem rendelkezik a szükséges biztosítással – mutatott rá a tárca.
Forrás: baon.hu
CLB TIPP: Készüljön fel a szélsőséges időjárásra, kössön mezőgazzdasági biztosítást! Vállalati biztosítás ajánlatkérés >>
A biztosítók a veszélyhelyzetben elfogadják a lejárt okmányokat
2020.03.19.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felhívja a figyelmet arra, hogy a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések keretében a lejáró okmányok érvényességét meghosszabbították. Így ezeket a biztosítók is elfogadják.
A március 11-i (41/2020) kormányrendelet kimondja, hogy a terjedő koronavírus járványra tekintettel a magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek. Így ezeket természetesen a biztosító társaságok is elfogadják, állapította meg a MABISZ.
Az elmúlt napokban a sajtóban találgatások jelentek meg arról, hogy amennyiben lejárt műszakival közlekedő autós okoz balesetet, akkor ezt esetleg nem téríti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb), mivel a biztosító arra hivatkozhat, hogy a baleset okozója megszegte az egyik legfontosabb szerződési feltételt. Ezért is szükséges nyomatékosan hangoztatni, hogy a biztosítótársaságok a veszélyhelyzet idején, illetve azt követően tizenöt napig elfogadják a lejárt okmányokat. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy minden gépjárművezetőnek továbbra is rendelkeznie kell érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással.
Aki az elkövetkező időszakban szeretné vagy kénytelen gépjárműve ügyeit intézni, annak érdemes figyelemmel lenni a kormányablakok megváltozott ügyfélfogadási rendjére, amit a https://kormanyablak.hu/hu oldalon tud követni.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Biztosításai megkötéséhez nem kell elhagynia otthonát. Válassza a kényelmes megoldást, oldalunkon könnyedén megkötheti biztosításait online, akár saját kanapáján ülve! Kalkulátoraink >>
Koronavírus: ez egy igazi róka fogta csuka helyzet
Nincs könnyű helyzetben az, akinek most koronavírus által sújtott területre van befizetett utazása. Ha nem utazik bukja a pénz, ha elutazik és megbetegszik, akkor csak magára vethet.
Leginkább az utazási irodák, a légitársaságok és a biztosítók jóindulatán múlik, hogy mennyire jár rosszul az a turista, aki a koronavírussal érintett területre utazik, vagy éppen ellenkezőleg: nem szeretne elutazni. A hatályos jogszabályok alapján akkor is az ügyfél jár rosszul, ha nem utazik és esetleg akkor is, ha igen, de kint bajba kerül.
Ha egy adott területre nem hirdettek karantént a koronavírus miatt, akkor mindenki maga döntheti el, hogy vállalja-e az utazást és az azzal járó kockázatokat, vagy sem. Arra hivatkozva nem lehet visszamondani egy utat, vagy kárigénnyel fordulni a biztosítóhoz, hogy "félek a fertőzéstől, vagy attól, hogy karanténba zárnak" - magyarázta a Napi.hu-nak Pajor Dávid ügyvéd.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan befizetett út árát is bukhatják a turisták, amelyet még azelőtt kötöttek le, hogy a koronavírus létezéséről egyáltalán tudtunk volna. Az úgynevezett viszontbiztosítások csak az utassal kapcsolatos eseteket térítik - mondta a szakjogász. Ebben is van azonban egy csavar: ha ugyanis valaki vállalja a kockázatot és elutazik egy koronavírus sújtotta területre, akkor felelősség vállalásával kapcsolatosan azt vizsgálhatja a biztosító, hogy az illető megtett-e mindent a kárenyhítésért.
Az utazási irodák esetében a fő kérdés, hogy eleget tudnak-e tenni a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek. Ha például az az észak-olasz szálláshely, amelyet lefoglaltak, tud vendéget fogadni, akkor nem kötelesek visszaadni a befizetett pénzt pusztán azért, mert az ügyfél fél a fertőzéstől. Ha azonban a célállomást karantén alá vonták, akkor értelemszerűen nem tud teljesíteni és a pénz visszajár - mondta Pajor Dávid. Egy körutazás esetében, ahol például a program egy része érint karantén alá vont területet, ami kimaradna az utazásból, szintén elállási jogot alapíthat meg az utas részére adott esetben.
Kinek a felelőssége a karantén?
Az, hogy valahol karanténzónát alakítanak ki és nem engedik ki az embereket, a helyi hatóság döntése, így annak anyagi következményeit is neki kell vállalnia. Tehát ha például valaki egy ötcsillagos szállodában reked két hétre és ki szeretnék neki számlázni a szoba, illetve az ellátás árát, az utasbiztosítónak nem kell helytállnia.
Mit mond a MABISZ?
A Magyar Biztosítók Szövetségének tájékoztatása szerint amennyiben az utas olyan területre vagy régióba utazik, amely az utazás napján szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által "utazásra nem javasolt térségek" között, az utasbiztosítás nem nyújt fedezetet a koronavírus fertőzés kapcsán felmerülő kárigények vonatkozásában.
Amennyiben az utazás során kerül az adott terület vagy régió az "utazásra nem javasolt térségek" közé, a biztosítási fedezet kiterjed minden, a szabályzatban rögzített eseményre.
Amennyiben karanténba kerül az utas, pusztán a karanténba kerülés ténye nem jelent szolgáltatási kötelezettséget a biztosító részéről, erre tehát "nem fizet" a biztosító. Ellenben fennáll a térítési kötelezettség, ha pl. sürgősségi orvosi ellátásra szorul az utas, vagy ha egyéb, a szabályzatban nevesített esemény történik.
Útlemondás biztosítás kapcsán nem minősül káreseménynek, így nem jár kártérítés abban az esetben, ha a célországba az utazás kezdetén már nem lehet belépni, mert az adott terület felkerült az "utazásra nem javasolt térségek" közé. Ebben az esetben az utazási irodának fel kell ajánlania egy másik utat, vagy vissza kell adnia az utazásra befizetett összeget.
Lehetnek olyan speciális esetek, amikor ugyan még nem hirdettek karantént egy adott városban, de szinte biztosra mondható, hogy a következő 12-24 órában meghozzák ezt a döntést. Hogy ilyen esetben visszamondható-e egy út és visszakérhető-e a befizetett pénz azt a bíróság döntheti el az egyes esetekben.
Figyelni kell a külügy ajánlásait
Egy esetleges peres eljárásban nagyon fontos szerepe van annak, hogy a Külügyminisztérium mikortól nem ajánlja az utazást egy adott területre és annak milyen fokozatai vannak. Egy Vuhanban rekedt ember például messze nem várhat olyan védelmet a magyar államtól, mint egy olasz karanténban tartózkodó.
A Konzuli Szolgálat oldalán olvasható tájékoztatás szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kína teljes Hubei tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe, beleértve Hongkongot és Makaót is, a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került.
Pajor Dávid szerint most különösen fontos, hogy a biztosítást hosszabb időre kössük, mint a tervezett utazás, mert ha karanténba kerülünk, akkor onnan már nem biztos, hogy sikerül a hosszabbítás.
Mit ér az útlemondási biztosítás?
Sokan érdeklődnek arról, hogy ha van útlemondás biztosításuk, kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást - írja a CLB független biztosítási alkusz. A cég szerint a válasz egyértelműen nem. Az útlemondás ugyanis egy olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami.
Az Allianz Hungária Zrt. korábban azt közölte, hogy csak abban az esetben nyújtanak szolgáltatást, ha a biztosított olyan térségbe utazik, amely a beutazás napján nem szerepel Konzuli Szolgálat által kiadott, "Utazásra nem javasolt térségek" listáján. Amennyiben egy ország - vagy annak bármely régiója - azt követően válik nem javasolt úti céllá, hogy ügyfelük érvényes utasbiztosítással utazott az érintett térségbe, akkor az Allianz a szerződési feltételekben rögzített szolgáltatásokat vállalja.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Rendkívüli híreink között folyamatosan tájékozódhat az utazásra nem javasolt területekről és a karantén alatt lévő térségekről, ahová nem érdemes utaznia a jelenlegi körülmények között. Utazása, kirándulása előtt azonban ne feledkezzen meg az utasbiztosítás fontosságáról, mely számos nem várt esemény bekövetkezésekor tud hatalmas segítséget nyújtani: Utasbiztosítás kalkulátor >>
A casco-szerződés megszüntetésének jogi kérdései
A casco-szerződés megszüntetése több ok miatt is történhet. Például: egy másik biztosító kedvezőbb díjszabása, vagy az a tény, hogy járművünk értéke az idők folyamán olyannyira lecsökken, hogy egyszerűen nem gazdaságos casco-t kötni rá. Netán azért, hogy egyszerűen nem lesz rá szükségünk – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A biztosítás automatikusan megszűnik akkor, ha a járművet értékesítjük, kivéve, ha a jármű például üzembentartói vagy kölcsönszerződéssel már korábban is az új tulajdonos birtokában volt – fejtette ki dr. Gombolai Éva.
Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel mondhatja fel, de erre a határidőre ügyelni kell, elmaradása esetén ugyanis legközelebb csak a biztosítási évfordulóra mondhatjuk fel szerződésünket.
Casco-szerződés megszüntetése esetén mindig ügyeljünk arra, hogy a – határozatlan időre kötött – szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel mondhatják fel. Ez a biztosítóra is vonatkozik.
A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Az írásbeli felmondás azt jelenti, hogy rendes levélben, vagy a biztosítónál személyesen benyújtva tehetjük meg. Ügyeljünk arra, hogy az évforduló előtt beérkezzen a biztosítóhoz, és a felmondás pontosan tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a szerződésünk beazonosítható.
Amennyiben a biztosítótól a casco szerződés hosszabb tartamára tekintettel díjkedvezményt kaptunk, azt a biztosító követelheti, ha az adott idő előtt mondjuk fel.
Sokan arra számítanak, hogy a díjnemfizetéssel akkor szüntetik meg a szerződést, amikor csak akarják.
Fontos szem előtt tartani, hogy hogy a díj meg nem fizetése részünkről szerződésszegés. Ilyen esetben a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal valóban megszűnik, de a biztosítónak lehetősége van arra is, hogy bírósághoz forduljon, és a díjat így érvényesítse. Ebben az esetben a szerződés nem szűnik meg.
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése miatt a fenti módon mégis megszűnik, százhúsz napon belül írásban kérhetjük a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.
A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetjük – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók elérhető casco ajánlatait oldalunkon, és kösse meg biztosítását a határidők betartásával! CASCO Kalkulátor >>
Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet
Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.
Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.
Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.
A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.
Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.
Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.
A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal - például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.
Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.
A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.
A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.
A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Gondoskodjon időben jövőbeni anyagi biztonságáról, oldalunkon pár kattintással megkötheti nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Koronavírus - CLB: Mit fizetnek, és mit nem tudnak megtéríteni a biztosítók a járvány idején
Megrohamozták az emberek a biztosítókat a koronavírussal kapcsolatos kérdéseikkel, legtöbben a kockázatosnak minősített országokba történő kiutazásokra, s az esetleges karanténban rekedésre vonatkozó feltételekről érdeklődnek. Egyre többen kérdezik, fizet-e kártérítést a biztosító a vírus miatt lemondott, de már befizetett sí utakra. A válasz egyértelműen: nem. Ugyanakkor az úgynevezett storno biztosítások fedezhetik a félbe maradt kikapcsolódások, idő előtti hazautazások költségeit - figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.
A biztosítók is egyre tudatosabban készülnek a koronavírus hatásaira, mivel a járvány közeledése sok utazásra készülő magyart érint. Ezekben a napokban leginkább azokat, akik éppen síelni mennének, például Olaszországba. A legtöbben az iránt érdeklődnek, ha van útlemondás biztosításuk is, ezen a címen kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást. A válasz egyértelműen: nem – közölte a CLB független biztosítási alkusz cég. Az útlemondás olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami – például, igazoltan beteg lesz –, ami miatt nem tud elutazni – magyarázza Németh Péter. A cég kommunikációs igazgatója felhívja a figyelmet a Külügyminisztérium által kiemelten kockázatosnak minősített országokba való utazás veszélyeire is. Egy esetleges vesztegzár területén bajba került ügyfeleken ugyanis a biztosítók sem tudnak segíteni, nem tudják érvényesíteni a szerződésben vállalt szolgáltatásokat. Vagyis, nem a szándék, hanem a teljesítés feltételei hiányoznak.
Nagyon sokan azt is kérdezik, hogy ha karanténba kerülnek, hogyan fog rajtuk segíteni a biztosító. A válasz sajnos erre is az, hogy közvetlenül sehogy. Ugyanis erre a helyzetre is az érvényes, hogy egy lezárt területen a biztosítók sem képesek megfelelő szolgáltatást nyújtani. Viszont a külföldön karanténba került magyarok legalább számíthatnak a kórházi napi térítésre és a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és táppénz különbözetének a megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban. Németh szerint ezekben a napokban érdemes különösen gondosan átnézni az utasbiztosítási szerződéseket, s ha kell, inkább egyeztetni a biztosítóval, hogy minden szükséges tétel szerepel-e benne.
A szinte óránként változó helyzetben sajnos az is előfordulhat, hogy egy tegnap még biztonságosnak gondolt külföldi várost mára lezárnak, ott rekednek a turisták, s a régió státuszát is veszélyessé minősíti a Külügyminisztérium. Nem árt tudni – magyarázza a szakértő -, hogy attól kezdve ott sem adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek az utasbiztosítási szolgáltatások. Azok viszont, akiknek van storno biztosításuk, s esetleg megbetegedés miatt, még a lezárás előtt hazautaznak, számíthatnak rá, hogy a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit – szállodai díj, befizetett programok, már megvásárolt síbérletek, stb. – megtérítik a biztosítók.
Németh felhívja a figyelmet a biztosítás meghosszabbításának fontosságára is: azok, akik már nem tudnak hazajönni, gondoskodjanak a szerződésük meghosszabbításáról, hogy a zárlat feloldása utáni hazaúton ne maradjanak védtelenül. Ehhez a szolgáltatóval közös megegyezés szükséges, ezért a biztosítóval akár telefonon is egyeztetni kell – figyelmeztet a szakértő.
CLB TIPP: További információkat a koronavírussal kapcsolatban weboldalunkon ITT >> talál.
Hiába van több biztosítóval szerződésünk, nem járhat haszonnal a kár
A kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk, amennyi jár.
– Elfelejtettem, mikor jár le a lakásbiztosításom, így kötöttem egy másikat. Most a tetőbeázás után az egyik nem akar fizetni. Ez jogtalan, ugye? – érdeklődött S. Géza Érdről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél. Kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol.
Törvényi szabályozás
A Polgári Törvénykönyv tiltja a „káron gazdagodást”, vagyis hogy a (pl. a lakásunkat védő) vagyonbiztosításnál ne csak az elszenvedett veszteség összegét kapjuk meg, hanem azon felüli pénzt is. Pár éve már megengedett, hogy ugyanarra az ingatlanra vagy/és ingóságra egyszerre több biztosítónál is legyen biztosításunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy több pénzhez jutunk az otthonunkat ért baj esetén.
Egymás között is elszámolnak
Ha több biztosításunk volt egyszerre, a bekövetkezett kárt az érintett biztosítók egyikéhez, de akár egyszerre többhöz is benyújthatjuk. A biztosítók saját vállalt fedezetük mértékéig fizetik ki a kárt, de úgy, hogy egymás között is elszámolnak (a másikkal szemben is arányos megtérítési igényt nyújtanak be). Az ugyanolyan típusú kárra így a kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk valós tehervállalásuk arányában a biztosítóktól, amennyi jár nekünk.
Nem kérhetjük vissza az eltelt időszakra a második, esetleg további biztosítóknak már befizetett díjainkat sem. Valamennyi biztosító ugyanis, amelyikkel szerződést kötöttünk, kockázatban állt.
30 nap a felmondási idő
Lakásbiztosításainkat szabályosan a biztosítás évfordulója előtti 30. napig mondhatjuk fel. Írjuk fel az évforduló napját, nehogy elfelejtsük! Ha kicsúszunk az időpontból, egy év múlva lesz rá megint lehetőségünk. A Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat viszont már bármelyik naptári negyedév végével is megszüntethetjük majd (a megkötésük utáni első háromnegyed év után).
Lakásbiztosításunkat biztosítónknak küldött aláírt írásos nyilatkozattal vagy az ügyfélszolgálaton tett írásbeli nyilatkozat útján, személyesen mondhatjuk fel (e-mailben nem). E nyilatkozatban írjuk le a szerződő nevét, lakcímét – ha ezzel nem azonos, a biztosított otthon címét –, s a biztosítási szerződésünk (kötvényünk) azonosítószámát. Jelezzük egyértelműen, hogy felmondjuk a szerződést! A biztosítóknál elérhető e célra szolgáló nyomtatvány, de bármilyen levél is megfelel.
Kivételes esetek
Év közben csak akkor szűnhet meg a lakásbiztosításunk, ha eladtuk otthonunkat. Ha az adásvételt igazoljuk, a biztosító visszaadja az előre befizetett díjunkat. Ha pedig a lakásbiztosítást megkötött szerződő ügyfél elhunyna, az örökös(ök)nek ezt célszerű minél hamarabb tudatni a biztosítóval, illetve átvenni a díjfizetés terhét. Előfordulhat az is, hogy a lakásunk egy káresemény során teljesen elpusztul (pl. ne adj’ isten!, porig ég). Ilyenkor a biztosító a teljes kárkifizetés után nyomban megszünteti a szerződést, ezt a feltételt általában minden piaci szereplő beleírja szerződéses feltételeibe.
forrás: blikk.hu
CLB TIPP: Válogasson az elérhető lakásbiztosítások közül, és válasszon saját igényei szerint! Oldalunkon azonnal kalkulálhat: Lakásbiztosítás ajánlatok >>